Az alumínium mérgező fém, amely a periódusos rendszer elemei között globális előfordulás szempontjából a harmadik helyet foglalja el. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy mindenhol körülvesz minket. Ezért is fontos megtanulnunk felismerni a forrásait, hogy megóvhassuk magunkat – különösen a gyermekeket, akik fokozottan ki vannak téve ennek az elemnek a negatív hatásainak.
Minden nap és szinte minden helyzetben érintkezünk az alumíniummal. Bejuthat a szervezetbe a tápcsatornán keresztül – szennyezett élelmiszerekkel –, illetve felszívódhat a bőrön át a mindennap használt kozmetikumokból. Forrása lehetnek a konyhai edények (még az zománcozottak is, ha megsérültek, már nem biztonságosak), valamint az üdítős dobozok, amelyeket a gyermekek esetében – különösen ha neurofejlődési zavar diagnózisa is fennáll – teljes mértékben kerülni kell.
A KONYHÁBAN VAGYUNK A LEGNAGYOBB ALUMÍNIUM-EXPOZÍCIÓNAK KITEVVE
Alumínium található a csapvízben, az elpárologtatott sóban, a finomított fehér cukorban (amit egyes méhek még el sem fogadnak), sőt még a sütőporban és a lisztben is, amelyből gyakran sütünk süteményt gyermekeinknek. A boltokban kapható kenyér és tészta sem sokkal jobb ebből a szempontból. Érdemes tudatosítani, mekkora veszély rejlik az általánosan „ártalmatlannak” tartott termékekben.
Gondolkodott már azon, mi van egy egyszerű sajtos szendvicsben, amit az iskolatáskába csomagol gyermekének?A kenyér mellett a sajtban is lehet alumínium, és ha még alufóliába is csomagoljuk, az ilyen típusú étkezés egyáltalán nem egészséges.
1. szabály: cseréljük le az alufóliát szendvicscsomagoló papírra. Kerüljük a konyhai alumíniumforrásokat, figyeljünk az általunk használt termékekre és edényekre
A legrosszabb és sajnos leggyakoribb ételkészítési módszer az, amikor az ételt alufóliában sütjük vagy grillezzük. Grilltálcák, illetve fóliába csomagolt sült/grillezett ételek szinte garantáltan növelik az alumíniumbevitelt. És mi történik a maradékokkal? Természetesen újra alufóliába csomagoljuk, és a hűtőbe tesszük. Alumíniumforrás lehetnek a kartondobozos gyümölcslevek, amelyek belső bevonata alumínium. A gyártók azt állítják, hogy ez nem befolyásolja az egészséget – de ha egy dobozos ital hat hónapig áll a polcon, valóban kizárható, hogy a csomagolásból nem szivárgott át semmi? Sajnos nem.
Ugyanez a helyzet az alumíniumdobozos italokkal és élelmiszerekkel. Válasszuk inkább az üvegpalackokat, amikor csak lehet!Ellenőrizze szervezete ásványianyag-szintjét MOST!
Az alumínium nemcsak az alufóliába csomagolt ételek révén kerül a szervezetbe – sokszor megtéveszt bennünket, és nem vesszük észre. Azoknál, akik étrendje főként finomított lisztből áll, gyakran emelkedett alumíniumszintet találunk. Kevesen tudják, hogy a zsemlék és tészták ilyen erős forrásai lehetnek ennek a méreganyagnak.
Különösen igaz ez a nagy áruházakban kapható termékekre, amelyek ipari, fehérített lisztből készülnek – ezek fehérítőanyagai szintén alumíniumot tartalmazhatnak. Válasszunk inkább kis termelők teljes kiőrlésű vagy frissen őrölttermékeit.
Ha tudni szeretnénk, mennyi alumínium került a szervezetbe a konyhai eszközökből, vízből vagy ételből, érdemes elvégeztetni egy hajanalízist (EHA-teszt), amely pontos választ ad.
Ellenőrizze az alumínium szintjét MOST
AZ ALUMÍNIUM FORRÁSAI A FÜRDŐSZOBÁBAN
Az alumínium nemcsak az emésztőrendszeren keresztül, hanem a bőrön át is felszívódhat. Ha sampont, izzadásgátlót, testápolót vagy dezodort használunk, gyakran alumíniumot dörzsölünk be a bőrünkbe. Ezért vásárláskor különösen figyeljünk, milyen kozmetikumokat teszünk a kosárba, főleg ha gyermekek számára vásárolunk. Szerencsére egyre többen ismerik fel az alumínium veszélyeit, és a kozmetikai ipar is kezdi ennek megfelelően átalakítani kínálatát.
ALUMÍNIUM A GYÓGYSZEREKBEN
Az alumínium gyógyszereken keresztül is bejuthat a gyermek szervezetébe. Egy nemrégiben végzett tanulmány kimutatta, hogy a savtúltengés ellen kezelt gyermekeknél három hónapos kezelés után jelentősen megnőtt az alumíniumszint a szervezetben. Ez a fém megtalálható oltásokban is – ami manapság különösen érzékeny és vitatott téma, főleg autizmus spektrumzavarral élő gyermekek szülei körében.
Ugyanakkor fontos, hogy objektíven tekintsünk ezekre a kérdésekre, és kizárólag az alumínium szempontjábólvizsgáljuk őket.
Miért adnak alumíniumot az oltásokhoz? Sajnos alumínium nélkül az oltásoknak nem lenne értelme, mivel az alumínium adjuváns – olyan segédanyag, amely elősegíti, hogy az oltásban található antigéneket az immunsejtek felismerjék. Ez egyfajta “segítő”, pontosabban erősítő, amely nélkül az immunrendszer nem észlelné a vakcinával bejuttatott vírusokat.
A gyermekek számára biztonságos napi maximális alumíniummennyiséget 25 mikrogrammban határozták meg. Azonban az oltások ettől jóval többet tartalmaznak. Egy gyermek életének első másfél évében akár 4925 mikrogramm alumínium is bejuthat a szervezetébe. Ez természetesen változó, mivel a beadott oltások típusától függ, de az tény, hogy a gyermekek jelentős mennyiségű alumíniumot kapnak a vakcinák révén.
Ráadásul nem is maga a mennyiség a legnagyobb probléma, hanem annak formája. Az izomba beadott alumínium más formában van jelen, mint amely a táplálékkal jut a szervezetbe. Itt alumínium-hidroxidról vagy alumínium-foszfátrólbeszélünk, amelyek nanorészecskék formájában kerülnek a szervezetbe, és a makrofágok révén akár az agyba is eljuthatnak.
Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a folyamat nem minden gyermeknél játszódik le, mivel a makrofágok agyba jutása olyan tényezőkön múlik, amelyek nem mindenkinél vannak jelen – és többnyire nem is fordulnak elő. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy jóval több egészséges, beoltott gyermek van, mint olyan, akinél szövődmény lépett fel.
Mint az fentebb is látszik, nem minden gyermeknél alakul ki oltás utáni szövődmény, és az oltás beadása nem egyenlő az autizmus kialakulásával. Vannak olyan autista testvérpárok, ahol csak az egyik gyermeket oltották be. Ezért az oltások és az autizmus összekapcsolása erőltetett következtetésnek tekinthető.
Sajnos az alumínium agyba való bejutása makrofágokon keresztül lehetséges, és időnként valóban megtörténik. Az agy-vér gát elméletileg védi az agyat a különféle molekulák – így gyógyszerek és toxinok – bejutásától, de a valóságban egyéves kor alatti gyermekeknél ez a védelem még nem teljes, így az alumínium bejuthat az agyba.Ez különösen problémás azoknál a gyermekeknél, akiknél az immunrendszer Th2 ága túlműködik. Ha az alumínium eljut az agyba, krónikus gliasejt-aktiváció alakulhat ki. Ez gyulladásos folyamatokat indít el, megnöveli az interleukin-6 szintjét, ami zavart okoz a glutamát felvételében. A glutamátreceptorok folyamatos aktiválódása sejtpusztuláshoz vezethet – ez a folyamat jellemző a neurodegeneratív betegségekre.
ALUMÍNIUM – HATÁSMECHANIZMUS ÉS A FELTÖLŐDÉS TÜNETEI
Bár az alumínium nem nehézfém, mégis toxikus fém. A nehézfémekhez és szerves toxinokhoz hasonlóan sok enzim működését megzavarja. Különösen azoknál a gyermekeknél okoz gondot, akiknél egypontos genetikai mutációkvannak jelen, például MTHFR 1298, CBS vagy NOS gének esetében – ezek nehezítik az alumínium kiürülését.
Az alumínium gátolja az MTR enzim működését (ez a metiltranszferáz, amely folsav és B12-vitamin segítségével visszanyeri a metionint a homociszteinből), valamint a DHPR enzimet, amely elengedhetetlen a megfelelő metilációhoz. A DHPR enzim továbbá felelős a BH4 biopterin újrahasznosításáért BH2-vé – ez szükséges a szerotonin és dopamin termeléséhez, amelyek szintje gyakran alacsony a neurofejlődési zavarral élő gyermekeknél.
A BH4 termelésének blokkolása miatt az ammónia nem tud megfelelően detoxifikálódni, így a teljes neurotranszmitter szintézislánc felborul. A gátolt enzimtermelés miatt az alumínium túlzott jelenléte akadályozza az oxigén és a tápanyagok agyba jutását, ami a beszédfejlődés elmaradását is okozhatja.A neurológiai problémákon túl az alumínium túladagolása szinte minden szervrendszert érinthet. Leggyakoribb tünetei:vérszegénység, fehérvérsejtszám-csökkenés,kólika kisgyermekeknél, krónikus fáradtság, fokozott fogszuvasodás, pajzsmirigy-, máj- és veseműködési zavarok, vagyis csökkent méregtelenítő kapacitás.
A kryptopyrroluria (KPU) – a hem anyagcsere zavara – amely sok gyermeknél jelen van, szintén kapcsolatban áll az alumínium túlterheléssel. Ugyanez a helyzet mindenféle fekély és amiotrófiás laterálszklerózis esetében. Sok szülő nem is sejti, hogy mennyi betegség kapcsolódik az alumínium feleslegéhez.
Ellenőrizze az alumíniumszintet MOST
HOGYAN DIAGNOSZTIZÁLHATJUK ÉS TÜNTETHETJÜK EL A FELHALMOZÓDOTT ALUMÍNIUMOT?
Először is nézzük meg, hogyan távolítja el a szervezet az alumíniumot. A feltételezések szerint az élelmiszerből származó alumíniummennyiség 99%-a széklettel ürül ki, és csak 0,3% szívódik fel a vérbe, ahonnan a vesék távolítják el.Sajnos ez csak elméletben ennyire egyszerű. A valóságban ez a folyamat teljesen egyéni, és elsősorban attól függ, milyen arányban és mennyiségben vannak jelen a szervezetben a tápanyagok. Ezek nem állandóak, személyenként eltérhetnek. Ha azonban megfelelő mennyiségben és arányban vannak jelen, ásványi anyagok és vitaminok elősegítik az enzimek működését és a szervezet méregtelenítését, semlegesítve az alumínium káros hatásait.
Az alumínium eltávolításának folyamata során különösen ügyelnünk kell azokra az elemekre, amelyek antagonistaként hatnak rá. Ilyen például a szilícium. Nagyon fontos a cink–réz arány is – ha ez megfelelő, a szervezet hatékonyabban tud védekezni ennek a toxikus elemnek a hatásaival szemben. Ezt az ún. metallotioneinek nevű fehérjék biztosítják, amelyek működéséhez hatékony metilációra van szükség.
Azoknál a gyermekeknél, akiknél metilációs zavar áll fenn (ami jellemző az autista és neurofejlődési problémákkal küzdő gyermekeknél), a metallotioneinek nem működnek megfelelően, ezért nem tudják szabályozni a cink és a réz arányát.
A megfelelő cink–réz arány kulcsfontosságú a nehézfémek és az alumínium eltávolításához a szervezetből.A megfelelő metallotionein-szint hozzájárul az immunrendszer és az idegrendszer megfelelő fejlődéséhez, valamint a bélflóra egészségéhez is. Emellett ezek a fehérjék részt vesznek a gyomorsav termelésében, és hatással vannak az étel textúrájának és ízének érzékelésére. Az evészavaros gyermekek gyakran szenzoros integrációs zavarral küzdenek, így nem érzékelik megfelelően az ízeket és állagokat – ez összefügg a zavart metilációval és a metallotioneinek hiányával.
Hajmintákon végzett vizsgálatok, amelyek a nyomelemhiány és a szervezet toxikus terheltsége közötti összefüggést vizsgálták, kimutatták, hogy magnézium- és cinkhiány esetén megnövekedett higany- és alumíniumszint tapasztalható. Az alumínium sajnos első helyen szerepel a gyermekek szervezetében kimutatott toxikus elemek között. Különböző források szerint az autista gyermekek 17%-ánál mutattak ki alumíniumtúlterhelést. A valóságban azonban ez az arány akár 90%-ra is tehető. Ezt számos kutatás támasztja alá, amelyet autista gyermekek hajmintáin végeztek az ICP-OES módszerrel (induktív csatolású plazma-optikai emissziós spektrometria), a Lifeline Diag laboratóriumban. Az autista gyermekeknél a cink, magnézium és kalcium szintje szinte mindig az egészséges érték alatt van. Az ásványianyag-hiányok és a szervezet toxikus terheltségének (beleértve az alumíniumot is) vizsgálatához érdemes elvégezni egy elemzett hajanalízist. Az EHA nem csupán az alumínium jelenlétéről ad tájékoztatást – sokkal átfogóbb képet ad.
Ha az EHA eredménye olyan anyagcseretípust mutat, amely nem egyezik a beteg tüneteivel, akkor feltételezhető, hogy a probléma hátterében nehézfém-túlterhelés (általában higany) áll.
Ellenőrizze az alumíniumszintet MOST
A toxikus elemek koncentrációját vérből is meg lehet határozni, de ez a módszer főként akut mérgezés esetén hatékony. Ezen kívül végezhető vizelet- vagy székletvizsgálat méregtelenítés után – például magas dózisú cink és szelén adását követően.
2–3 nap elteltével diagnosztikailag ellenőrizhető, hogy megindult-e a toxikus fémek kiválasztása a szervezetből.
Az Egyesült Államokban alkalmazott fejlett diagnosztikai módszer a metallotionein-profil teszt, amely nemcsak a metallotioneinek, hanem a cink, réz, szabad réz, ceruloplazmin és glutation szintjét is méri. Csak az ilyen összetett diagnosztika segíthet a probléma pontos meghatározásában. Mit tegyünk, ha jelentős toxikus terheltséget mutatnak ki? Szükség van kiegészítő terápiára a szervezet támogatására a méregtelenítés és a biokémiai egyensúly helyreállítása érdekében.
Hatékony méregtelenítő anyagok: B-vitaminok, Cink és szilícium, Magnézium-malát (az egyik leghatékonyabb alumíniumkivezető anyag), Spirulina, Bélmegkötő szerek, Asparagus officinalis (spárgagyökér-kivonat), Jukka gyökérkivonatot tartalmazó készítmények, GABA-tartalmú termékek a glutamátszint egyensúlyozásához és a természetes nyugtató hatás erősítéséhez.
Ugyanakkor fontos tudni, hogy a méregtelenítés nem lesz hatékony, ha nem fordítunk figyelmet az emésztőrendszerre, és nem kezeljük az esetleges bél-diszbiózist. Sajnos nincs egyetlen csodamódszer, amely önmagában eltávolítaná az alumíniumot. A hatékony méregtelenítéshez számos tényezőt kell együttesen kezelni.Első lépésként meg kell szüntetni a nehézfémek forrásait, és kezelni kell a bélflóra zavarait, mivel ezek hatással vannak az immunrendszer működésére.
Ez javítja az emésztést és a tápanyagok felszívódását. Ha a bélrendszer nem működik megfelelően, lehetetlen lesz az agyban zajló gyulladásos folyamatok kontrollálása, és nem csökken a MCP-1 molekula szintje – ez az a monoklin, amely makrofágokat juttat az agyba, köztük azokat, amelyek alumíniumot szállítanak.
Ezután el kell távolítanunk az étrendből az IgG- és IgE-alapú allergéneket, és méregtelenítő anyagokkal kell kiegészítenünk a táplálkozást. Gondoskodnunk kell a máj támogatásáról, ellenőrizni kell a hisztaminszintet, elvégezni a KPU-tesztet (ha magas, fokozatosan elkezdhető a B6-vitamin, a cink és a mangán pótlása), valamint ceruloplazmin-tesztet is szükséges végezni. Természetesen a GABA egyensúly helyreállítása is kulcsfontosságú.Az alumínium eltávolításához a szervezetből el kell távolítanunk a környezetből származó szerves toxinokat, ideértve a gombákat és penészeket is, amelyek gátolják a méregtelenítést.
A szervezet hatékony méregtelenítése nem lehetséges megfelelő metiláció nélkül. A metiláció olyan folyamat, amelynek során metilcsoportok kerülnek át egyik molekuláról a másikra – például lebontásuk aktiválásához.
Például hisztamin lebontásához is metilcsoportokra van szükség. Ha túl kevés metilcsoport áll rendelkezésre, nem tudjuk megfelelően lebontani a hisztamint.
Ezért a hisztaminszint vizsgálata segíthet meghatározni, hogy a metilációs folyamat jól működik-e.
- Ha túl kevés metilcsoport van → hipometiláció, a szérumhisztamin szintje emelkedik
- Ha túl sok metilcsoport van → hipermetiláció, és a hisztamin szintje jellemzően alacsony
A toxikus elemek hatékony eltávolításához elengedhetetlen a megfelelő kiegészítés. Kiemelkedően jól működik az almasav, különösen magnézium-malát formájában (az egyszerű almasav is hat, de gyengébben). A magnézium-malát képes megkötni az alumíniumot, és eltávolítani azt a szervezetből. A magnézium kitölti azokat a sejthelyeket, amelyeket korábban alumínium blokkolt – így helyreáll számos enzim működése.
Hogyan javíthatjuk a metilációt (gyermekeknél és felnőtteknél)?
- egészítsük ki étrendünket zöld leveles zöldségekkel – természetes folátokat biztosítanak, amelyek metilcsoport-donorok
- ne feledkezzünk meg a B-vitaminokról
- figyeljünk a megfelelő pótlásra – különösen a magnézium- és cinkszintre
- használjunk probiotikumokat – a jó bélbaktériumok B-vitaminokat termelnek és segítik felszívódásukat
- csökkentsük a stresszt és a toxikus terhelést
- felnőttek esetében: alkohol és dohányzás kerülése
Egy másik elengedhetetlen kiegészítő a cink, amely hatékonyan növeli a metallotioneinek mennyiségét, ezáltal erősíti az immunrendszert, és csökkenti az alumínium felszívódását.
Javasolt egyidejűleg alkoholmentes koriander- és chlorella-kivonat alkalmazása, valamint szilícium pótlása – bélmegkötő anyagként, illetve bambuszkivonatként, amely akár 70%-ban tartalmazza ezt az elemet.
Az alumínium méregtelenítéséhez nagy mennyiségű antioxidánsra is szükség van. Kiemelkedően hatékony a kolinhoz konjugált kurkumin. A kolin kulcsfontosságú a sejthártyák újraépítésében, míg a kurkumin eltakarítja a szabad gyököket.
További hatékony antioxidánsok: asztaxantin kolinnal, zöld tea kivonat, kvercetin (szabadgyök-megkötő tulajdonsággal), szulforafán (brokkolikivonat), amely a glutation működését jelentősen erősíti.
A méregtelenítés – vagyis a szervezet megtisztítása a felesleges toxinoktól és nehézfémektől – nem könnyű feladat, és időt vesz igénybe. Mindannyian azt szeretnénk, hogy gyermekeink egészségesek legyenek, és a fejlődési normáknak megfelelően fejlődjenek. Néha azonban ez nem történik meg magától. De kitartással, türelemmel és megfelelő tudással rengeteget tehetünk értük.
Forrás:
Anna Romaniuk, Hogyan távolítsuk el az alumíniumot: hatékony diagnosztika és méregtelenítés, DietPoint, 1(2)/2019, o. 18-25.
